• Nyék falu románkori templomának a romjai

(Szerb Antal utca és Fekete István utca sarka)

A honfoglaló Nyék nemzetség településének román stílusban épült 13. századi templomának a feltárt alapfalai jelentik területünkön a legrégebbi építészeti emléket. A területet gaz nőtte be, és a kihelyezett ismertető tábla is az enyészet martaléka.

• Budanyéki reneszánsz királyi villa (vadászkastély) romterülete

(Hűvösvölgyi út 78.)

A Zsigmond király által megkezdett, Mátyás király által tovább épített és II Ulászló által kiteljesített hófehér kőből épített épületegyüttes két fő része a 35m-es lodzsás árkádos lakóépület és a 60m-es fogadó-palota volt, előttük egy tóval és a klasszikus római kert-tervezés szerint kialakított parkkal. Az épületek faragott köveinek, oszlopfőinek legszebb darabjai a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók. A lezárt területen feltárás és védelmi munkálatok folytak, azonban több, mint tíz éve abbamaradtak, és most már az eső elleni védelmet szolgáló fa tetőzet is omladozik.
Egyesületünk alapításában fontos szerepe volt annak a lokálpatrióta mozgalomnak, amikor 1989-ben a környék lelkes lakói ásóval, kapával, fűrésszel, metszőollóval érkeztek, és láttak hozzá a teljesen benőtt terület megtisztításához. Ezt a munkát követte a műemléki feltárás. ( lásd képek: Királyi kastély)

• Budaszentlőrinci Pálos templom és kolostor romterülete

(Budakeszi út mellet a Szépjuhásznénál)

A kolostor a magyar Boldog Özséb által alapított pálos szerzetesrendnek a fő kolostora volt. Innen irányították a rend magyarországi és külföldi szerzetes házait. A kolostoregyüttes 1310-től Buda török általi elfoglalásáig folyamatosan bővült, gazdagodott. A három hajós kéttornyú gótikus temploma mintegy 50 m hosszú volt, amely művészi kőfaragványokkal és díszítéssel ékesítve a kor kiemelkedő építészeti alkotása és messze ható szellemi központja volt.  A barátok száma a kolostor fénykorában meghaladta a háromszázat.
Nagy Lajos király, aki a pálos kolostorokat, mint a magyar szellem őrzőit kivételes módon támogatta, a velenceiekkel vívott csatája után a velenceiektől komoly alkuk után megszerezte a pálosok védőszentjének, Remete Szent Pálnak koporsóban fekvő testét, mint szent ereklyét. Az ereklye fölé kivételes művészi szépségű kápolnát emeltek, ahova messze földről jöttek zarándokok a szent közbenjárását kérni.
Mátyás király gyakran kereste föl a kolostort, ahol az ország ügyeit beszélte meg a nagy tudású szerzetessekkel.
Itt élt, mint nagy befolyású szerzetes, Martinuzzi Fráter György, aki Buda török általi bevétele után a kis János Zsigmonddal Erdélybe menekült, ahol az Erdélyi fejedelemség alapjait tette le
A törökök a kolostort kirabolták, Remete Szent Pál koporsója pedig nyomtalanul eltűnt.
Ma a kolostori cellák alapfalainak egy része látható, a gazdasági épületek feltárása még folyik. ( lásd képek: Pálos kolostor). A templom szentélyének alapfalai közt oltárt és keresztet állítottak, ahol a rendszerváltás után újra működő pálos atyák egyes ünnepeken szentmisét mutatnak be.

     •    Szépjuhászné

Itt, a János hegy és Hárs hegy közötti nyereg legmagasabb pontján, ahol az országúton érkező szekerek kocsisai és lovai megpihentek, állt a Szépjuhásznéhoz címzett klasszicista stílusú vendéglő, amelynek neve egy Mátyás királyról szóló mondával kapcsolatos. Eszerint Mátyás idejárt a szép juhásznéhoz, de Beatrix királyné alaposan megleckéztette a hűtlen férjét.
A vendéglőt annak idején Deák Ferenc, sőt Ferenc József császár és Bismarck a vaskancellár is felkereste.

• Lipótmezei Tébolyda (2007-ig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet -OPNI)

(Hűvösvölgyi út 116)

I. Ferenc József 1857-es rendelete alapján épült, és 1868 óta működik. A világon az egyetlen olyan épület, amely íly hosszú időn át, vagyis építésétől a 2007. évi bezárásáig az alapítási céljának megfelelően a pszichiátriai betegek gyógyításával foglalkozott. A Hárs hegy lábánál álló hatalmas épület késő romantikus stílusban épült, de a homlokzata a klasszikus szimmetria elvei szerint tagozódik. 1913-ban készült el a szecessziós stílusú kápolnája, amelynek belső festése és üvegablakainak színe a beteg emberek nyugalmát volt hivatott szolgálni. Az üvegablakok Róth Miksának a századelő világhírű üvegmozaik művészének az alkotásai. A kápolnát a 70-es években sárgára festették, és előadó teremmé alakították át. Az épületet körülvevő parkot a korabeli kiváló kerttervező Petz Armin tervei alapján alakították ki (Ő tervezte többek között a Múzeum kert, az Állatkert, a Milleneumi kiállítás parkját is). A hajdan volt szépség nyomait még fel lehet fedezni. Az Intézet parkjában Erzsébet királyné két emlékfát ültetett, amelyek egyike még ma is látható. A kipusztult fa helyére Egyesületünk kérésére Habsburg Ottó 1991-ben egy facsemetét ültetett. Ennek az eseménynek az emlékére a fa mellé emléktábla került. Egyesületünk Mádl Dalma asszony védnöksége mellett több jótékonysági koncertet szervezett, amelyeknek bevételéből kezdődhetett meg a kápolna restaurálása. Az Intézet bezárásával a restaurálás egyik napról a másikra megszakadt, és most az időjárás viszontagságai és az elhanyagoltság következtében a már felújított falak beáznak. Jelenleg az épület sorsa kilátástalan. ( lásd képek: OPNI épület, OPNI Tárt kapu, OPNI búcsúztatás )

          •   Kochmeister villa 

(Budakeszi és Hárshegyi út között a Dénes utcai busz megállónál)

1852-ben épült Kochmeister Frigyes báró, nagykereskedő számára a budai hegyvidéken épült ez a svájci stílusú nyaraló (az 1844-ben épült  Csendilla szomszédságában). A ház terveit a Feszl–Gerster–Kauser társulás készítette, és feltételezik, hogy a társuláson belül Feszl Frigyes tervezte az épület architektúráját, jellegzetes díszítményeit.
Erzsébet királyné és Ferenc József császár Gizella és Rudolf nevű gyermekei 1866 nyarán itt nyaraltak.
A villa – csodálatos módon – napjainkig fennmaradt. A villának a második világháborúig további hat tulajdonosa volt, majd 1952-ben államosították. Gyermeküdülő lett, majd a hetvenes években úttörőtábor. A nyolcvanas években szanatóriummá akarták alakítani, de ebből nem lett semmi. Jogcím nélküliek, majd csövesek lakták, míg teljesen tönkrement. A nagy múltú épületet 2000 októberében szinte teljesen lebontották. A műemlékvédelmi hivatal szerint is menthetetlen volt. Ezután 2001-ben a Sinus Art építészstúdió kivitelezésében régi formájában visszaépítették, de modern anyagokból, a mai szabványnak megfelelő falvastagsággal és szigeteléssel.

• Szentföld zarándokhely befejezetlen épületegyüttese

(Heinrich István utca 3)

Az épület építésének az volt a célja, hogy azok a keresztények, akik nem tudnak eljutni a Szentföldre, itt a hazájukban is végig járhassák a Szentföld legnevezetesebb helyeit.
A különös építészeti alkotás Majsai Mór ferences szerzetes, magyar szentföldi biztos elképzelése alapján, Molnár Farkasnak, a Bauhaus építészeti stílus korabeli kiváló képviselőjének tervei szerint jött létre.
Az ovális épület külső falaiba épültek bele a szentföldi zarándokhelyek pontos másolatai, maga templombelső pedig fehér vasbeton oszlopokon nyugvó kupolás épületként alakult ki.
Az építkezés 1938-ban kezdődött. A pénz a hívek adományából gyűlt hozzá. A tervezett 21 kápolna közül öt készült el úgy, hogy felszentelték, és szentmiséket tartottak benne. A többinek csak a helye volt kialakítva.
A templomtorzó hatalmas méretű. A templom két-háromezer hívő befogadására lett volna alkalmas. A II. világháborút követő években kétszázezernél is többen zarándokoltak ide. Az egyik kápolna felszentelésekor Mindszenty hercegprímás több tízezer hívő előtt nagy hatású beszédet mondott szabadtéri szentmise keretében.
A kápolnákba sok Szent Földről származó épületmaradványt, oszlopokat, márvány padozatot, oltárokat építettek be.
1951-ben a szerzetesrendek feloszlatásakor az épületből, amikor a kupola befejezéséhez már csak három heti munka volt hátra, egyik napról a másikra vitték el a ferences szerzeteseket, mindent sorsára hagyva.
Ezt követően a templom és a mellette levő szentföldi múzeum sorsa megpecsételődött.
Kezdetben traktorgyár, majd mindenféle egyéb létesítmény működött benne, végül pedig a Fővárosi Levéltár raktárépületét alakították ki belőle. A legnagyobb strukturális kárt ez okozta. A kápolnákat szétverték, az oszlopok közeit üvegfallal vonták be, és fedett körfolyosót alakítottak ki. 
Néhány éve a Ferences Rend visszakapta az épületet. A templom sorsát tekintve nagy várakozással nézünk a jövőbe.
Egyesületünk az Európai Örökségnapok alkalmával 2016. szeptember 17-én ezt az épületet mutatta be. Több hetes munkával a templomtérben növő bokrokat és a derékig érő gazt kiirtottuk, mázsányi szemetet távolítottunk el onnan, és az épület bemutatandó részeiből a több éves szemetet kisöpörtük. A kápolnákról készült hajdani képek alapján posztereket készíttettünk, hogy az érdeklődők megérezzenek valamit az épület hajdani szent hangulatából. 
A bemutató alkalmával bibliai részletek felolvasásával igyekeztünk visszaadni valamit az eltűnt transzcendenciából.
A bemutatónak bámulatos sikere volt. Az ömlő, szakadó eső és villámlások ellenére kb. háromszáz érdeklődő jelent meg, és azóta a média is felfigyelt erre különös építészeti különlegességre.
Volt a Duna TV-ben egy félórás műsor róla, és a Kossuth Rádió "A Hely" című műsora is foglalkozott vele. .

• Budagyöngye Kórház

(Tárogató út 82)

A XX. század elején épült a Szent Ferenc Leányai ápoló rend részére. A háború alatt igen sok üldözöttet mentettek meg. A háború után a rendet feloszlatták, a rendtagokat elűzték. Kezdetben a Koma Magyar Dolgozók Pártjának volt a kiképző intézete, majd az épületet a háborút követő nagy tüdőbaj-járvány idején tüdő kórházzá alakították. A tüdőbaj visszaszorulása után a Pest megyei betegeket fogadó kórház lett belőle. A 2000-es évek elején külsőleg-belsőleg felújítottak. 2007. nyarán az épületet rendkívüli gyorsasággal kiürítették, és most a sorsára vár.

• Manréza (volt jezsuita férfi-lelkigyakorlatos ház)

(Labanc út felső szakaszának utolsó épülete)

A jezsuita rend egykor nagy hírű szerzetesi nevelő és lelkigyakorlatos központja volt. Az I. Világháború után a trianoni tragédiát követően sok lelkileg összetört ember kapott itt lelki megerősítést és tudott újult erővel új életet kezdeni. Az épület gondolata Bernhard Zsigmond jezsuita szerzetestől eredt, az építést pedig Csávossy Elemér jezsuita rendfőnök rendelte el. Az épület terveit Bernhardt Győző műépítész készítette el komoly gondot fordítva a funkció és az építészeti megjelenés harmóniájára. Az alapkövet 1926. szeptemberében Zichy Gyula kalocsai érsek tette le. Az alapkőbe helyezett okmányt a felolvasása után a megjelent díszvendégek aláírták.
Az építkezés anyagi fedezetét egyrészt banki kölcsön, másrészt a hívek adománya fedezte..
Először a kápolna készült el. Oltára, oltárképe, festményei, faragott padjai szépségükkel hozzájárultak az áhítathoz.
Az épületben 54 szoba állt a lelkigyakorlatosok rendelkezésére.
Az épületet különös gonddal megtervezett kert vette körül, amelybe József főherceg alcsuti mintagazdaságából érkeztek a fák és cserjék. A kerten belül téli kert volt, ahol télen pálmák és kaktuszok között elmélkedhettek a lelkigyakorlat résztvevői. 
A kápolna két harangját Slezák László harangöntő mester készítette.
A lelkigyakorlatok általában hétfő estétől csütörtök délutánig tartottak, és a legfelső osztálytól a munkásokig vehettek részt rajtuk.
A II. világháború idején itt a szomszédságban találkoztak össze a német és orosz csapatok. Sok környékbeli lakó menekült a rendházba, ahol a szerzetesek az elhullott lovakból főztek ételeket számukra.
A szerzetesrendek 1951-es feloszlatásakor a szerzeteseket elűzték, és a nagy, elmélkedésre alkalmas parkban levő épületet kiürítették. A határőrség központi intézménye működött itt hosszú évtizedeken keresztül. Az épület ma sorsára hagyva várja a jobb jövőjét.
Egyesületünk 2011. szeptemberében az Európai Örökségnapok alkalmával mutatta be az épületet. Napokig tartó söpréssel tettük szabaddá a kerti utakat, hogy a látogatók lábtörés nélkül megközelíthessék az épületet, és a kertet bejárhassák.
A volt kápolnába sörpadokat hoztunk, hogy a látogatók a szentmise alatt le tudjanak ülni. A szentmisét Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes tartotta, aki az utolsó novíciusok egyike volt, akik itt kezdték a szerzetesi életüket. A hívek megrendülve hallgatták visszaemlékezését.

• Bauhaus házak a Napraforgó a látogatókutcában

(Napraforgó u)

Az 1929-es nagy világválság idején, mintegy bizonyítékaként annak, hogy a legnehezebb időkben is lehet újat, szépet és korszerűt építeni, épültek meg Bauhaus stílusban külön-külön egyedi tervezéssel, mégis teljes harmonikus egységben a Napraforgó utca házai. A házak ennek a modern kori funkcionális építkezési módnak kiemelkedő példányai. Az utcát az Ördög árok elterelésével, annak korábbi medre fölött építették meg, (az utca gyakorlatilag a Pasarét vonzáskörébe tartozik).

• Klasszicista villák és nyaralók 

(Budakeszi út páratlan számozású oldalán.)

A Ferenc halom D-Ny-i lejtőjén még ma is látható néhány klasszicista villa és nyaraló a fával benőtt kertek mélyén, ilyen pl. a Csendilla, emlékeztetve az arra-járókat a XIX. század végi polgári fellendülés idillikus világára. Napjainkban a lakópark-és hotelépítéseknek éppen ez a környék esik áldozatul.

• Faragott faerkélyes nyaralók

 (Kuruclesi úti kanyar és Labanc utca háromszögben)

Még láthatók a régi művészi faragású erkélyek, amelyekről pompás kilátás nyílt, de ugyanakkor a szél és nap ellen is védelmet nyújtottak. A jelenleg garázssorok fölött emelkedő villa eredetileg vadászház volt, amit a környező erdők kivágása után nyaralóként használtak. A házak régi fénye már eltűnőben van.  ( lásd képek: Faragott erkélyek)

• Ferenc halmi Szent László kápolna

(Budakeszi út. 53.)

A kápolna 1810-ben Kalmárffy Ignác birtokán fogadalomból épült. A templom falaiba sok eredeti követ építettek be a Budaszentlőrinci pálos kolostor akkor még álló falaiból. Erzsébet királyné, aki budai tartózkodása idején a Kochmeister villában lakott, ebbe a kápolnába járt imádkozni. A  kápolna a II. világháborút túlélte, de a kommunizmus évei alatt berendezését elpusztították, freskóit, falát lefestették. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdonában van, jelentős felújításra szorul.
Egyesületünk 2006-ban az Európai Örökségnapok alkalmával kitakarította, a látogatásra alkalmassá tette, az oltárra virágot helyeztünk, a tönkre ment padozatra szőnyeget fektettünk. Sok látogató érdeklődött a dicső múlt iránt, és sajnálkozott a kápolna jelen helyzetén.

• Villa-nyaralók a Tárogató úton

(Tárogató út és Bölöni György utca és Tárogató út Kuruc utca sarok)
A három sarki épület érdekes története, hogy az építésükhöz az 1896-os nagy Milléniumi kiállítás un erdélyi falujának az elbontásából származó gerendákat használta fel Ponori Kovács építési vállalkozó, akinek a nevét viselte az utca (Kovács utca) az 1970-es évekig..

• Majorsági házak

(Hűvösvölgyi út. 42. és Tárogató út. 9. és 13.)

A kis földszintes, félig- meddig a domboldal földjébe épült házak a XX. század elején még itt gazdálkodó, falusias életet élő lakosság világának emlékét őrzik.

• Márkus Emília villája

(Hűvösvölgyi út 85)

A XX. század elejének nagyszerű drámai színésznője számára 1912-be épült ez a villa. A kor társadalmi kiválóságai fordultak itt meg. Márkus Emília lányának a férje Nizsinszkíj, a Gyagilev féle orosz balett zseniális táncosa volt, ő is sokat időzött itt. A faragott fa mennyezetű és márvány padozatú földszinti fogadó termek jelenleg a II. kerületi Szabó Ervin Könyvtárnak adnak otthont. A fogadó terem fölötti körerkélyt beépítették, és most lakások vannak benne.

Egyesületünk a Szabó Ervin Könyvtárral együttműködve itt tartja havonként a programjait, amire kiváló előadókat hívunk meg. (Az elmúlt évek programjait a korábbi rendezvényeink címszó alatt lehet megtalálni)

• Herczeg Ferenc villája

(Hűvösvölgyi út. 87.)

A XX. század elejének író fejedelmeként emlegetett Herczeg Ferenc villája érdekes magas tetőszerkezetével, szinte várszerű kialakításával ma is látványosság. A ház falán az író monogramja jól látható.

• Rajnai villa

(Tárogató út 77)

A Jugend stílusú szecessziós stílusban épült jellegzetes magas tetőszerkezetű ház Rajnai Gábornak, a Nemzeti Színház örökös tagjának (eredetileg a feleségének) villája. A házat ma is nagyrészt a leszármazottak lakják. 1945-től a földszinti lakásban Fekete István lakott a családjával, Az ő ebédlőjéből alakult ki a mai római katolikus kápolna ( Tárogató úti Jézus Szíve kápolna ). A ház falán emléktáblát helyeztek el Rajnai Gábor emlékére és Fekete István születésének 100. évfordulóján. 

• Dohnányi villa

(Széher út. 24.)

A ház és a Kuruclesi völgy felé lefutó kert Dohnányi Ernő zongoraművész és zeneszerző számára épült. A ház a Széher út felől szinte csak egy nagy magas tetőnek tűnik. A déli lejtőre néző ház alatt különleges gonddal megtervezett kert volt, mely a zeneszerzőnek nagy örömöt okozott.  A II. világháború alatt Dohnányi Ernő felesége 1944-ben, amikor az orosz seregek már közeledtek Budapesthez, villájukban a környék várandós asszonyai számára szülészetet rendezett be, majd amikor a harcok már teljesen megközelítették a villájukat, az itt harcoló megsebesült katonák számára menedéket adott. A rendkívüli hidegben a központi vízellátás megszűnt, és a hó megolvasztásával állítottak elő ivóvizet. A háború után ebben a házban lakott Filep Lajos esztéta is. Ma a házat Dohnányi Ernő távoli rokonai lakják, és ápolják a zeneszerző emlékét.

• Manninger és Kovács villa

(Kuruclesi út. 17/c., Kuruclesi út 11.)

Mindkét villát Alpári Gyula tanítványa Gyöngyöshalászi Takács Béla műegyetemi tanár, többszörösen kitüntetett építész tervei szerint építették.

• Hűvösvölgyi úti elemi iskola (ma SEK Budapest Kft óvoda, ált. iskola és gimnázium)

(Hűvösvölgyi út 131)

A földszintes téglaépület hasonlóan a Labanc úti iskolához a XIX.-XX. század fordulóján épült a környék állandó lakosainak részére. Az elmúlt évtizedekben a Pasaréti úti iskola részlegeként működött, ma magániskola

     •  Labanc úti (Budenz úti) iskola (Budenz út 20-22. - a Labanc utca 31-33 felől is megközelíthető) Az eredetileg Labanc utcai elemi iskola 1897-ben épült a környék akkor itt élő még többségben gazdálkodó családjainak gyermekei oktatására. A múlt századforduló földszintes elemi iskolaépületeinek tipikus példája. 1984-ben felépült mellette beton elemekből a jelenlegi Budenz úti Általános Iskola és Gimnázium, de a régi iskola egy részét fönt a Labanc úti oldalon megőrizték.

• Remíz (Szép Ilona Kocsiszín)

(Budakeszi út 5-7)felépült

A XX. század elején a kor technikai építészetének magas szintjén épült meg, a budai villamosok éjszakai pihenőhelye és javító műhelye. A II. Világháború után korszerűsítették, ekkor elvesztette régi, művészi értéket képviselő elemeit. Mögötte az I. Világháborút követően épültek fel a BESZKART, ma BKV házaknak nevezett emeletes lakóházak, amelyek ma már nem nevezhetők korszerűnek, de beszédes példái voltak annak, hogy a Főváros gondoskodott az alkalmazottairól.

• Budagyöngye vendéglő

(Hűvösvölgyi út. 36.)

A környék sok hagyományos étterme közül a Budagyöngye Vendéglő volt az egyik legnépszerűbb. Freskókkal díszített falai ma is kíváncsiságot keltenek az arra járókban. Jelenleg magántulajdonú épület.

• Szent Ferenc Kórház

(Széher út 71/73)

A kórház a katolikus egyház kezelésében működik, a kórházat 1937. augusztus 19-én Angelo Rotta apostoli nuncius szentelte fel, akinek neve a II. Világháború idején az üldözöttek mentésével kapcsolatban sokszor szerepelt. Itt dolgoznak ma ismét annak Szent Ferenc Leányai rendnek az ápoló nővérei, akiket 1951-ben a szerzetesrendek feloszlatásakor a Tárogató úti rendházukból eltávolítottak. A kórház bejárata előtt különleges szépségű Szent Ferenc szobor áll.

• Árpádházi Szent Erzsébet otthon

 (Szerb Antal utca 13/17)

A Szent Ferenc Kórház valamikori gyümölcsös kertjében épült meg ez az egyházi kezelésben levő idősek otthona. A több építészeti egységből álló, de egymással szerves kapcsolatot alkotó részekből felépült épület a jó építészeti elgondolásnak köszönhetően a nagysága ellenére sem rí ki a környezetéből.

• Pannónia Filmstúdió

(Hűvösvölgyi út  64 )

A II. Világháború után szocialista realista (szocreál) stílusban épült, mint a kommunista országvezetés kiemelt kulturális beruházása. A galériás belső terme a jó értelemben vett szocreál terméke, arányos, szép alkotás. A háború után itt készült a legtöbb film szinkronja a korabeli technika magas színvonalán, és itt készültek a neves animációs filmek is. Az épületet eladták, 2015 decemberére régi fényében, a műemléki szempontokat figyelembe véve felújították, és ismét a film készítés helyévé vált.sát egyelőre nem ismerjük.

• IBS (Ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK- épülete.)

(Tárogató út 2)

A Tárogató út és Budenz út szögletében álló impozáns kétszárnyú épületet 1908-ban Györgyi Géza tervei szerint a Kereskedők Segélyegyletének Menházaként építették. Az épület a korabeli építészet minden eszközével szolgálta a feladatát, miközben építészeti arányaival harmonikus egységet képvisel. A két világháború között a nagy hírű Pajor szanatórium pihenőrészlege működött benne. 1944. december 24-én ide szállásolta be magát a szovjet vezérkar Malinovszkíj marsall vezetésével. Ebben az épületben hosszabb ideig működött Raoul Wallenberg, akit innen nem messze láttak utoljára élve, amikor a szovjet katonák elhurcolták.
A II. Világháború után a Rákosi korszakban pártfőiskola lett, majd később szakszervezeti továbbképző központ. A közelmúltig itt működött az IBS, mint nemzetközi kereskedelmi ismereteket oktató felsőfokú tanintézet. Szerepe a rendszerváltást követően számítógépes ismeretek felsőfokú oktatásában kimagasló volt. Abban az időben az angol diákokkal való összehasonlításban (akiket sokkal korábban kezdtek oktatni) az IBS-esek jobb eredményt értek el.Manapság a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK-ja költözött ide.
Itt van a volt IBS színpad, melynek új neve Tárogató úti Színház, ahol esténként színvonalas színházi előadásokra kerül sor neves színészek fellépésével.

• Erdészeti Információs Központ, Pilisi Parkerdő Zrt 

(Budakeszi út 91)

A pálos romok alatt fa-és kőépítőanyagok felhasználásával megvalósult épület, amely a funkcionális építkezés jó példája. Különleges értéke a Selmecbányáról és Sopronból átmentett könyvtára.
Az Országos Erdészeti Egyesület által gondozott Wagner Károly erdészeti szakkönyvtár történelmi jelentőségű könyvgyűjteménye 20000 dokumentumot, köztük 6000 archív könyvet tartalmaz. A gyűjtemény legrégebbi magyar nyelvű darabja az 1770-ben Mária Terézia által kiadott erdőrendtartás. A XlX. század hangulatát őrző könyvtár előzetes bejelentkezésre látogatható.
Egyesületünk az Európai Örökségnapok alkalmával látogatást hirdetett, amit az épület tervezője mutatott be.

• Budai Központi Kerületi Bíróság

(Budakeszi út 51/b)

•  Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Magyar Nemzeti Filmarchívum)

(Budakeszi út 51.)

Itt őrzik a magyar filmművészet elmúlt évtizedeiben készült filmjeit. Az intézet 2017. január 1-től három különböző intézményre vált szét.

• Információs Hivatal

(Budakeszi út 85-87)

1962 augusztusában jött létre az új, egységes állambiztonsági szervezet, a Belügyminisztérium lll. Főcsoportfőnökség formájában, amin belül a lll/l. Csoportfőnökség foglalkozott a hírszerzéssel a rendszerváltásig. A szervezeti felépítés gyakran változott. 1989-ben a hírszerzés 12 osztályra és három önálló alosztályra tagozódott. A hivatásos alkalmazottak száma kb. hatszáz fő volt. A szervezet központi épülete 1978-ig a az V. kerületi Akadémia utcában, az állampárt korábbi központi irodaházában volt, de helyszűke miatt egyes egységei a város más részein voltak. 1978-tól a szervezet új, önálló központi épületbe költözött a Budakeszi útra. Ma ez az Információs Hivatal központja.
A hat emeletes, nagy kiterjedésű beton elemekből álló épület a Budakeszi út felől közelíthető meg. Sajnálatos módon jócskán beleékelődött a természetvédelmi területbe és a nagy parabola antennáival zavaró jelenség a környék természeti értékei között.

• Tűzoltóság

(Budakeszi út és Kuruclesi út sarkán)

Az 1980-as évek elején épült meg a tűzoltóság. Fő feladata az É budai kerületek ellátása tűz és nagy balesetek, káresetek esetén. Az épület Budakeszi úti oldalán a közelmúltig egy hajdanában használt felújított tűzoltószekér állt. Sokan megálltak megnézni, mint látványosságot. Sajnos az utóbbi időkben eltűnt onnan.
A tűzoltóság területén a XIX-XX. század fordulóján nevezetes vendéglő, a Szarvas állt, amely Kalmárffy Ignác birtokán épült. A  Budakeszi úton, mint országúton közlekedők kedvelt pihenő helye volt.

      •    Vízmű

Budakeszi út 53

Buda vízellátási igénye a XX. század elején nagyon megnőtt. A karszt vizek összegyűjtésére készült medencéből az itt 1913-ban felépített átemelő gépház ma is eredeti formájában, de a kor technikai igényeinek megfelelően látja el a feladatát.
Egyesületünk a Víz Nemzetközi évében 2013-ban ezt az ipari műemléket szerette volna bemutatni, de sajnos sok tárgyalás után sem kaptunk rá engedélyt a Fővárosi Vízművektől. évében  

• Hotelek, Szállodák

A Nyék-Kurucles Budakeszi úti oldalán a Ferenc halom lábánál nagy idegenforgalmi jelentőségű toronyszállodák találhatók, mint az Európa Szálló és a Rege Szálló (Pálos út 2) (Ezek és a közvetlen közelükben álló hasonló méretű torony épületek egyáltalán nem illeszkednek a tájba.) Kisebb, de ismert hotelek még a Hotel Garden (Tárogató út 2-4), a Tiliana hotel (Hárshegyi út 1) és a Beatrix panzió (Széher út 3)